szilícium.ppt

F?bb adatok Név: Szilícium Vegyjel: Si Rendszám: 14 Halmazállapot: szilárd Olvadáspont:1414 °C Forráspont: 3265 °C S?r?ség: 2,33 g/cm3 F?bb kémiai reakciói Hidrogénnel alkotott vegyületei a folyékony halmazállapotú szilán (SiH4), mely ?ngyulladásra képes és a diszilán (SiH6) kivételével gáz halmazállapotúak (például: Si6H14 hexaszilán). Halogénekkel csak magas h?mérsékleten reagál (SiX4), kivéve a fluort. Oxigénnel reagálva 600 °C felett szilícium-dioxid , nitrogénnel 1400 °C felett nitrid, szénnel 2000 °C felett karbid keletkezik. Fémekkel szilicidet alkot. Vízzel és savval nem reagál, de a lúgokban jól oldódik. Berzelius szilícium-dioxid és magnézium segítségével állította el? az elemi Si-t: SiO2 + 2 Mg = 2 MgO + Si A szilícium-dioxid az igen gyenge kovasav (H2SiO3) savanhidridje, melynek savmaradékionja a kétszeresen negatív t?ltés? szilikátion (SiO32-), és sói a szilikátok. A szilícium-dioxid azonban nem vízoldékony, NaOH oldatban viszont feloldódik, így a kovasav el?állítása sójából t?rténhet. Mivel nagyon gyenge sav, ezért sóinak kémhatása t?bbnyire lúgos. Fizikai tulajdonságai El?fordul a Napban és a csillagokban, a meteoritokban. A f?ldkéreg második leggyakoribb eleme (t?bb mint 25%). A f?ldkéregben sohasem fordul el? szabadon, és gyakorlatilag mindig oxigénnel együtt található. Leggyakoribb ásványa a kvarc (SiO2). A szépen színezett, átlátszó kvarckristályok drágak?vek vagy féldrágak?vek. Hatalmas t?megben fordulnak el? a f?ldpátok például ortoklász. Fontos egyéb ásványai az olivin ((Mg,Fe)2SiO4), amely ortoszilikát; a piroxének, például a diopszid (CaMgSi2O6), valamint az amfibolok, csillámok és agyagásványok. A kvarc és a szilikátok alkotják a vulkáni k?zetek 98?%-át, az üledékes k?zeteket is túlnyomóan ezek alkotják. El?fordulása El?fordul a Napban és a csillagokban, a meteoritokban. A f?ldkéreg második leggyakoribb eleme (t?bb mint 25%). A f?ldkéregben sohasem fordul el? szabadon, és gyakorlatilag mindig oxigénnel együtt található. Leggyakoribb ásvány